Funky Diet

Csak a történeti hűség kedvéért, aztán megyek is aludni. Ma megint jól ment a dolog, sőt, ráhúztam egy kicsit, megálltam a nasizást. Még étcsokit sem ettem! Na jó, egy bűnöm mégis van. A jó kis csokis kiflihez a krém az  csak vaj-kakaópor-porcukor. És finom. És abból azért lenyaltam a kiskanalat. 2x. (az tegnap is volt már, csak akkor elfelejtettem bevallani.). De ennyi. 

Reggelire egyébként ma két kis pici körte jutott és mogyoró. Aztán egész délelőtt semmi. Csak folyadék.  A hősök így csinálják:) 

Ebédre aztán már nagyon kellett és jól is esett a másik nagy kedvencem, a szíriai sólet. Akkor nagyjából jóllaktam.

Délután egy árva almával próbáltam tompítani az enyhe éhségérzetet, pedig ott volt megint a frissen sütött csokis kifli, plusz még pár palacsinta is, de ellenálltam, tartogatom a szabadnapomat ameddig csak tudom:)

Este pedig a maradék darált húsból muffintepsiben sütöttem egyszerű fasírtot és azt ettem meg zöldségekkel. 

Ja, később még megittam egy forró kakaót, mert kicsit át voltam fázva, de ez volt kb. a legnagyobb luxus ma, na meg az a kis krémecske a csokis kifliből:)

Megy ez gyerekek. De azért ma többször voltam éhes, mint szerettem volna:)

49 nap karácsonyig. És én már egy hete itt, a B-oldalon játszok. 

Sűrű napok vannak mögöttem, de kitartok. Még mindig nem estem kísértésbe, na mondjuk a nassolást még nem sikerült kiiktatni, de nem is lehet egyszerre mindent. 

Hogy zajlottak a napok? A reggeli viszonylag egyszerű: általában gyümölcsöt eszek valamilyen maggal. Volt ananász 2x és ma alma, mellé hol kesudió, hol mandula, hol sótlan mogyoró. Aztán persze több bögre forró tea. A délelőtt valahogy eltelik és akkor jön az ebéd. Egyszer rendeltünk, akkor csirke volt Holstein módra, mellé zeller. (note to self: továbbra sem szeretem a zellert, jegyezd már meg végre Judit). Aztán volt egy hideg ebéd is, most hirtelen nem is tudom, mi, ja és vasárnap a szuper fajitas volt tortilla nélkül, igen. 

A vacsora hideg volt mindháromszor. Kb. ezeket variálom: sonka-avokádó-paradicsom-uborka-sajt – mindenből jó sok:) Ja igen, ma már azért elég éhes voltam vacsorára, úgyhogy gluténmentesen panírozott camembert sajtot ettem. (pedig amúgy a camembert-t arra vettem, hogy majd a pihenős napomon jól megsütöm és kitunkolom friss, ropogós baguette-darabkákkal. Hát nem lesz baguette-ezés, mert megettem így, egy kis lekvárral – pompás kis vacsora volt. 

Nasi pedig: volt egy krémtúró valamelyik nap, aztán persze ott a nagy megmentő, az étcsoki, és ma vettem a DM-ben narancsos-csokis pufirizs szeleteket. Nyilván nem a pufirizs része miatt, hanem a narancs csoki miatt. Nem is tudom, mit vártam, nyilván a pufirizs ugyanolyan, csak rá van kenve egy kis naranccsal megsegített étcsoki. Ilyet én is tudok bármikor itthon – és biztos nem fog annyiba kerülni:) – de legalább kaptam egy jó tippet. Annyi lehet csak a különbség, hogy azok vékonyabb pufirizsek voltak. 

Kísértés fronton fel tudom hozni a gyerekzsúrt, ahol háromféle sütinyalókát gyártottunk a gyerekekkel, abból kettő rendes (lisztes) sütiből készült és volt a zserbógolyó, ami szinte mindenmentes. Hát tudtam volna pár darabot enni a rendes sütinyalókákból, nem tagadom, így volt, de megálltam és beértem a zserbógolyókkal és aztán rém büszke is voltam magamra. 

Ma volt aztán a kettes számú kihívás: megsütöttem ezeket a szuper kis csokis kifliket és bár eszméletlen jó illatuk volt és legszívesebben még melegen bepusziltam volna 4-5 darabot – ahogy általában szoktam is 🙂 – de most megálltam. Helyette elropogtattam a kis pufirizsemet. Hát ja, nem puha és nem is home made, de legalább ügyes vagyok.

Itt tartunk. 50 nap karácsonyig.