Hu, majdnem elfelejtettem, pedig a mai nap mellé is egy nagy pipa jár. Bár nem volt egy diadalmenet, azért elmondom gyorsan.
Szóval indult a reggel egy szép nagy almával és egy kis – kesudió-pirított szeletelt mandula-szezámmag-kókuszchips párossal – amit itthon találtam alapon. Aztán kirándulás, roppant bölcsen előre bekészített gluténmentes kekszikével, amit még hónapokkal ezelőtt vettem. Ellenálltam a sümegi várban a fenségesen illatos kürtőskalácsnak, ami nyilván soha ilyen jó illatú nem volt még – csak, hogy nagyobb legyen a kísértés:) A fiúk ettek, én viszont egy bátor “köszönöm, nemmel” avattam magam a nap hősévé.
Ekkor még abban bíztam, hogy terv szerint szépen beülünk egy étterembe és majd eszek egy jót. Hát ez végül nem jött össze, itt kezdett kicsit dőlni a program. Az egyik zárva volt, a másik nem esett útba, a harmadiknál meg Brúnónak nem volt kedve kiszállni az autóból, negyedikre meg már nem volt idő… Így inkább beszaladtunk a boltba pár péksüteményért, jobban mondva én szaladtam be, hogy újra megveregethessem a vállam, amikor 30-40 frissen sült péksütinek ellenálltam, pedig őrülten éhes voltam már. De megálltam, mert meg tudom állni. Oh, yes. Yes I can, yes you can. Ennyi erővel még amerikai elnök is lehetek. Haha.
Akkor azért már elropogtattam pár mérsékelten jó gullon gluténmentes kekszet, bár vicces volt, mert a kocsiban eszegettem nagy békében, hogy ezt legalább ehetem, ha már a kürtőskalácsot ejtettem, erre bementem az aldiba, látom ott is a polcon a gullon kekszet, és látom, hogy az bizony nem gluténmentes, hanem teljes kiőrlésű. Mondtam magamnak, hogy “bszki Judit, ha kiderül, hogy nem is volt GM, akkor ennyi erővel a kürtőskalácsot is ehetted volna”, de itthon hálistennek kiderült, hogy az én gullonom az bizony “sin gluten” típusú keksz volt, úgyhogy fellélegezhettem, nem kellett a mai napot beáldoznom.
Szóval se perec, se pogi, se magos zsemle, se semmi. Maradt itthon egy közepes adag meggyleves tegnapról, 2-3 keksz és délután egy rudi. Estére meg megfőztem a holnapi ebédet és jól belaktam vele. Csirke fajitas, az egyik legnagyobb kedvencem, ami nyilván tortilla-val az igazi, de a tortilla is búzás most, így azt nem ettem. Ó és még 5-7 szem sült gesztenye is volt ma. Hát ja, ezeket a nasikat még lehet csökkenteni, de ma annak is örültem a vacsiig, hogy jutott 1-2 finom falat.
Már csak 53 nap karácsonyig:)
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: